A csornai egészségügy

Általános

 

A csornai egészségügyAz orvostudomány is annyira szerteágazó, hogy van, aki praktizál a kórházban vagy a falusi rendelőben. Ezek az orvosok egy bizonyos szakterületre specializálódnak és azt a területet kutatják miközben a betegségekre is próbálnak megoldásokat találni. Van olyan betegség, ami még nem gyógyítható. Akadnak azonban olyanok is amelyek inkább mozgásszervi eredetűek ezeket fokozott tornával lehet javítani. Ebben segíthet nekünk egy gyógytornász, aki különböző feladatsorokat hajtat velünk végre, ami az ember azon izmait célozza, amelyeket muszáj lenne jobban igénybe vennünk.  Ez lehet kar láb, vállizom. Gyógytornát a doktor abban az esetben írhat fel, ha a kezünk olyan sérülést szenved el, hogy torna nélkül meg adná magát az a bizonyos izom. Ha ez olyan izom, amely kulcsfontosságú akkor mihamarabb tornáztatnunk kell az adott végtagot.  Az első pár alkalom fájdalmas lehet, de idővel hozzá lehet szokni a fájdalomhoz és a folyamatos terheléshez is de csakis apránként.  A gyógytornász tehát segíthet nekünk felépülni egy olyan esetben amikor elvágjuk a kezünket. Csorna város helyi mérnök,szakmunkás állásokat hirdető weboldalán nem csak gyógytornász lehetőséget találhatunk hisz széleskörű a választék, hanem például tanárt is. A tanárok dolga az általános iskolába való bekerüléstől az, hogy a fiatal diákok megtanulják a társadalom által elvárt normákat, amelyekre későbbi életük során szükségük lesz majd. A tanárok emellett adminisztratív feladatokat is ellátnak, vezetik az osztálynaplót, stb. A tanárnak kell példát mutatnia a diákok számára. Ez többségében sikerül is, de vannak helyek, ahol nem. Ez persze magán a diákon is múlik, hogy mennyire akarja megtanulni azt az anyagot, amit a tanár éppen lead az óráján. Az iskola nem melegedő hanem egy fontos színtér. Itt újabb barátságokat kötünk az osztálytársakkal majd tovább lépünk a középiskolába, ahol az eddig tanultakat tovább bővítjük.

Az építőipar egy összetett iparág

Általános

Az építőipar egy összetett iparágAz 1950 -es években fellendült az építőipar mert szocreál stílusban megindult a panel lakótelepek építése. Ezzel ugyan az építőipar fellendült, de a városiaknak nem ártott volna kicsit nagyobb lakás. A legkisebb, amiről tudunk a másfél szobás garzon, ami áll egy konyhahelyiségből és egy hálószobából. A három szobás lakás ebben a stílusban jónak számít.  Emellett a szocreálos építkezés a régi falusi házakat kivonta úgymond a forgalomból és kocka házakat építettek, amelyek lehetnek egy szintesek, de jellemzőbb a két szintes változat mert ezek a házak úgy épültek, hogy több generációnak is lakóhelyet biztosítsanak. Ezeket az épületeket akárcsak a középületeket is meg kellett valakinek terveznie. Majd összeálltak az építőbrigádok és az alaptól kezdve a falak felrakásáig majd a tető ráhelyezéséig mindent megoldottak az akkori legmodernebb többnyire orosz alapokon nyugvó technológiával.  Akkor is megvoltak már a mesteremberek, akiknek egy vagy akár több segítőjük volt, így minden építkezésen kiosztották a feladatokat egymás között meggyorsítva ezzel a munkát. Mostanság azonban hiába lendült fel az építőipar mert hiány van szakemberekből, akikre Csongrád környékén is nagy szükség volna Miután felépült egy családi ház vagy egy középület le kell vakolni majd pedig ki kell festeni. Ki kell választani az árnyalatokat minden szobához. Lehetőleg olyan színeket válasszunk, amelyek tág tér érzetet adnak. Lehet maga az árnyalat sötétebb vagy világosabb. Miután a festés kész, ha az ügyfél kéri stukkót és tapétát is feltehet a kiválasztott festő a falra, hogy a szoba még lakályosabb legyen. Emellett pedig a festő olyan minőségű munkát végez amellyel kivívhatja az ügyfél bizalmát, hogy később újra őt alkalmazzák. Ha nagy a felület, akkor a festő vihet magával segédet is aki a számára kijelölt felületet lefesse és előkészítse a további munkához is ahogy előkészítette az előző munkákat. A csongrádi netes mérnök,szakmunkás munkaerő hirdetési portálon jelenleg is keresnek a cégek építőipari munkásokat, festőket.

Bonyhádi lehetőségek

Általános

Bonyhádi lehetőségekA mindennapokban használt valamennyi tárgyunk meg kell, hogy feleljen egy minőségszabványnak, akárcsak az élelmiszerek. Általában egy termék minőségét jelzi, hogy hol készítik. Ez lehet az európai unió területe vagy Kína. Kínai árú esetében van, amikor jó a minőség, de sokszor nem az, mert mert silány minőségű alapanyagból dolgoznak a minőség rovására. Európában azért igyekeznek tartani a minőségi normát. Legyen szó egy kárpitról egy üléshuzatról vagy egy könyvről.  Ha valami sérülés keletkezik a termékben akkor azt már le kell selejtezni, ha olyan a sérülés mértéke. Tehát egy bizonyos színvonal alatt egyetlen termék sem kerülhet forgalomba. Ezeket a termékeket a minőségellenőrök ellenőrzik. A bonyhádi mérnök,szakmunkás munkák aktuális kínálatában láthatjuk hogy minőségellenőrökre nagy az igény. Természetesen az oldalon több munkaterületen is lehet hirdetéseket találni, hiszen széles körű a választék. Jelenleg is több cég keres nyomdaipari szakembereket. Azt mindenki nyilván tudja, hogy az újságokat, heti és napi lapokat is nyomdában állítják össze. De vannak speciális nyomdák, amelyek címkéket terveznek egy termékre esetleg egy lekvárhoz. Az adott cégnek készítenek falgrafikát, ami vektoros is lehet vagy molinókat, amellyel szintén lehet a terméket hirdetni. Esetleg olyan táblához gyártanak mintát, amivel az esetleges leendő vevőket a standjához tudja csalogatni az ember, hogy aztán még közelebbről megismertesse a termékét. Minták és felíratok plakátokra és ruhákra is készülhetnek egyaránt.

 

Tata

Általános

TataTata Komárom-Esztergom megyében található város. Már az őskorban is lakott volt. Pannonia provincia része volt a Limeshez közel. A népvándorlás idején germán és avar törzsek lakták. Az Árpádok alatt királyi birtok volt, a bencés apátság a 9. században már megvolt. 1326-ig a Csákok birtokolták majd Zsigmond király idején mezővárosi rangot kapott. A 15. században már a Rozgonyi családé. 1467-ben vette vissza Mátyás király a várat királyi tulajdonba. Egy ideig Corvin János birtokolta, 1494-ben pedig már II. Ulászló birtokában volt. 1543-ban török kézre került a város, de a karlócai béke után gyors gyarapodásnak indult. 1705-ben Rákóczi Ferenc kezébe került. A szatmári béke után az Esterházy család uradalmának központja lett. Mária Terézia uralkodása alatt érkeztek a városba a Kapucinusok és a Piaristák is.  Az 1809-es győri csatavesztés után Ferenc király ide vonult vissza. Az 1848-49-es szabadságharc alatt császári kézen volt. A kiegyezés után gyorsan fejlődött, kisebb gyárak alakultak. Az 1880-as években elérte a vasút. 1888-ban épült fel a várszínház. A két világháború közötti időszakban, 1921 októberében IV. Károly az utolsó magyar király is megfordult a városban. Tata és Tóváros fejlődése felgyorsult. 1940-ben már Tata a települések neve. 1944-ben német majd 1945-ben orosz kézen volt a város. Városi rangját 1954-ben kapta meg ezután indult meg jobban a fejlődés. A tatai álláshirdető oldalon sok mérnök, szakmunkás álláshirdetés közül válogathatunk. Egy cég jelenleg fűtésszerelőt keres. Az ember már régóta ismeri és használja a tüzet. Elsősorban azért, hogy ne fázzon a téli időszakban. Ehhez a fát használta sokáig, mint alapanyagot. A fa által generált hő meleget adott a barlangban az ősember számára. Az ókorban már a harcászatban is használták a tüzet, nem csak a tábortüzet szolgáltatta. Az ázsiai nomád népek a jurta közepén raktak úgy tüzet, hogy a füst a sátor tetején lévő lyukon át távozott. A polgárosodás következtében a fűtés is átalakult, mert a fa mellett a szenet is használni kezdték. A kályhákat a kandalló, majd a kazán váltotta fel. A 20. század óta pedig a gáz is fűtőanyagként használatos. Vannak azonban olyan szakemberek, akiknek a fűtés, víz és gázcsövek ellenőrzése a dolga.

Szigethalom

Általános

SzigethalomSzigethalom Pest megyében található fontos közlekedési csomópont, és a vonzáskörzet része. Már a bronzkorban is lakott volt a település, az első házak mégis a 19. században épültek. 1899-ben megkezdődött az alapfokú oktatás, a HÉV megállót 1908-ban építették ki. Az első világháború után új üzemek jöttek létre így a település gyorsan fejlődött. A második világháború alatt bombázták a környéket, orosz kézre 1944 novemberének végén került. 1949-ben újra megindult a termelés a csepeli autógyárban. 1950-ben Szilágytelep és Halásztelep kivált Tökölből és önálló település lett. Ezután gyorsan fejlődött, 1970-ben már orvosi rendelő, óvoda és rendőrség is nyílt.1985-ben új iskolát is építettek a településen. A rendszerváltás után átmeneti lett a munkanélküliség. 1996-ra már könyvtára is ötvenezer kötettel rendelkezett. Hivatalosan 2004-ben nyilvánították várossá. Szigethalom városának is megvan a mérnök,szakmunkás állásokat hirdető állásportálja de mivel a kisváros Budapest vonzáskörzetében van, ezért sokan inkább az ingázás mellett döntenek, így nagyon sok a betöltetlen pozíció a városban. Az oldal maga a többi városi portál mintájára épül. A település neve a címer alapján sárga és kék színnel lett megfestve. A szokásos Konfuciusz idézet is megtalálható az oldalon. Az oldal természetesen rendelkezik pozíciókeresővel is melyben az adott állásra kereshetünk, a pozíciót kulcsszóként használva. Emellett a kategória keresőt is használhatjuk.

Szarvas

Általános

SzarvasSzarvas Békés megyében található város. Az őskor óta lakták a területet, a népvándorlás korából avar leletek maradtak fenn. A 13. században jöhetett létre a település. Anonymous említi először Szarvashalom néven. 1284-85 között IV. László sok rendeletét itt adta ki. 1566-ban került a település török kézre. Nem sokkal ezután már vára is volt. 1595-ben a törökök kiürítették és elpusztították a várat. 1673-ban mégis újra felépítették módosításokkal, valamint hidat is építettek a Kőrösön. 1686-ban Szarvas is keresztény kézbe került, de a vár és a település is elpusztult majd elnéptelenedett. 1722-ben Harruckern János kapja meg a települést, aki el is kezdi az újra telepítést. A 18-19. század fordulóján Szarvas már mezőváros volt. Megfordult itt Tessedik Sámuel lelkész is, aki a lakosságot megtanította a modern földművelésre és itt hozta létre gazdasági iskoláját. A Bolza Családnak pedig az Arborétum köszönhető. 1847-ben már nyomda is működött. Szarvas lakossága is részt vett az 1848-49-es szabadságharcban. Ekkor egy ideig rendezett tanácsú város lett.  1872-ben azonban elvesztette ezt a rangot. A vasútépítések folyamán csak szárnyvonalat kapott a település. Az első világháború után román megszállás alá került. Szarvas városa is rendelkezik állásportállal. A fő oldalon szarvas nevét nem a címer színeivel festették meg, de a szokásos Konfuciusz idézet megtalálható az oldalon. Emellett persze a pozíció kereső ugyanúgy rendelkezésünkre áll, hogy az érdekesnek tartott állásokra a meghirdetett pozíciót kulcsszóként használva keressünk rá. Ha akarjuk akkor a kategória keresőt is használhatjuk melyben a kategóriák között kereshetünk. Mivel Szarvas Békés megyében fekszik és iskolaváros is, így az itt tanult fiatalok a megye bármely településén találhatnak munkát de akár helyben is. Ha végignézzük a hirdetéseket, rengeteg betöltetlen mérnök pozíció van szarvason és környékén.

A ruhakészítés mestersége

Általános

A ruhakészítés mesterségeSátoraljaújhely Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található. Eredetileg Sátorhalmának hívták.904-ben vehette birtokába a Cseszneky család őse. Majd az Abákhoz került. 1110-ben Kálmán király adományba adta Casertai grófnak. A tatárjáráskor a település elpusztult, mivel áradások is fenyegették így a Sátor hegy lábánál települt újra a lakosság. 1256-ban említik először IV. Béla 1256-os okiratában. Mikor is a Pálosok letelepedtek Barátszeren. 1261-ben város rangot kapott Újhely V. Istvántól, ezt a rangot III.András is megerősítette. 1351-ben Lajos király a litván hercegnek adományozta. 1429-ig királyi és királynéi birtok. Ezután a Perényiek és a Pálóczyak viaskodtak érte.  1533-ban lett a pirényieké. 1558-ban várát lerombolták. 1566-ban a törökök kifosztják. Ezután a Dobó családé majd Bocskai kezébe kerül, végül 1616-ban a Rákóczi családé lett. A 18. században lett Zemplén megye székhelye. 1871-72-ben elérte a vasúthálózat, 1906-ra pedig kiépült a közmű is. 1871-től mezőváros volt, 1899-re rendezett tanácsú város lett. Az első világháború után cseh megszállás alá került, majd határváros lett.1924-ben épült meg a helyközi vasút. 1944. december 3-án került orosz kézre a város. 1950-ben megyeszékhely rangját a megyerendezés miatt elveszítette. Népszerű állásportálján számos mérnök,szakmunkás hirdetés található, szinte bármely kategóriában lehet találni hirdetéseket a munkaerőhiánynak köszönhetően. Legyen az egészségügyi munkás, autószerelő, takarító, marketing manager, vagy akár szabó, ez utóbbiból egy cég jelenleg több embert is keres. Az ókor óta fennáll a különbség a szegények és a gazdagok között nem csak az otthonuk különbözik, hanem ruházkodásuk is. A szegényebbek ruházata még a középkor folyamán is vászonból állt, míg a gazdagok a keleti árukat is megvehették. A polgárosodás előrehaladtával azonban a gazdagabbak és a szegények öltözéke egyre inkább hasonlítani kezdett. Ennek az az oka, hogy a nagypolgárságot másolta a középpolgárság őket pedig a kispolgárok majd a parasztság. Ez főleg a 19. században és a 20. század elején figyelhető meg Magyarországon is a források szerint. A szocialista időkben aztán tényleg egységes lett az öltözködés, de szabókra még akkor is szükség volt mert a ruhák akkor is elhasználódtak és elszakadtak.

Sárbogárd

Általános

SárbogárdFejér megyei város. Bogárd amely a város központja már 1323-ban létezett mert oklevél említi. A földesura Bogárdi István volt. A 14. században jött létre Tinód település mely ma a város része. A török hadjáratok alatt vonuló sereg 1526-ban elvonult erre. Akárcsak 1528-ban és 1541-ben is. A török portyák miatt lakossága a Sárvíz mocsaraiba menekült vagy a királyi Magyarország területére. 1684-ben szabadult fel a törökök alól, majd két év múlva már keresztény kézben volt. Az újratelepülés a 17. században magától ment végbe, mert a település fontos kereskedelmi utak mellett fekszik. A 19. században Tinód és Bogárd egyesült így jött létre Sárbogárd. 1855-ben már mezővárosi ranggal bírt. 1872-ben nagyközség majd 1879-ben járási székhely lett. A vasúthálózat 1882-83 fordulóján érte el. 1920-ban megnyílt a gimnáziuma. 1944-45-ben a frontvonalon feküdt a település, így a II. világháborúban jelentős károkat szenvedett. A szocialista időszakban fellendült, 1953-54-ben a feldolgozóipar is kiépült mely az élelmiszeriparra alapozott. 1969-ben megépült a videoton gyára is. Hozzákapcsolták Sárszentmiklóst így 1970-ben újra nagyközség lett. Végül 1986-ban kapta meg a városi rangot. Az országos munkaerőhiánynak köszönhetően, Sárbogárdon rengeteg a betöltetlen mérnök,szakmunkás pozíció. A helyi álláshirdetési oldalak kínálatát böngészve láthatjuk hogy szinte akármilyen munkakörben keresünk, találunk hirdetést. Jelenleg például légtechnikust keres egy vállalat. A 19. században Edison felfedezte az elektromosságot, amit hamar arra kezdtek használni, hogy különböző tárgyakat működtessenek vele, mint a telefont. A 20. században pedig már megvolt az igény arra is, hogy lakások is hűvösek legyenek nyaranta. Így kezdődött a klíma kifejlesztése a lakóházak és az irodák számára. A klíma ma már elengedhetetlen, mert a nyár néha sokkal melegebbnek tűnik, mint amilyennek lennie kellene. Az emberek inkább bent hűsölnek, és csak akkor mennek ki, ha nagyon muszáj. A klíma egy beltéri és kültéri egységből áll. A kinti egy cserélő rendszer mely forgatja a levegőt és cseréli, ha kell, hogy bent mindig a hideget érezzük. A beszereléssel érdemes szakemberhez fordulni. A légtechnika az autókban és más közlekedési eszközökben is fontossá vált.

 

Sajószentpéter

Általános

SajószentpéterSajószentpéter Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található város. Eredeti nevén Szentpéter volt a település neve. Először 1281-ben került említésre. A diósgyőri majd a dédesi uradalom része lett. A husziták elleni harcok közben elnéptelenedett. Csak 1466-ben történt meg az újra település. A török időkből nincsenek a községre vonatkozó adatok. 1686 után a Rákóczi és a Losonczy család is birtokolta a 17-18. században. A 19. században az ipar volt a gazdaság húzóereje. Szénbányákat nyitottak a környéken és egy üveggyár is létesült. Az 1880-as évek közepén a vármegye rendezés után járási székhely is volt. Arról nem tudni, hogy az első és a második világháború mennyiben vagy hogyan érintette. 1950-ben megszűnt járási székhely lenni, ezen jellegű feladatait Kazincbarcika vette át. Városi rangot 1989-ben kapott. Azonban a rendszerváltás után a bányákat és az üveggyárat is bezárták. Az elvándorlás és a munkaerőhiány ma is okoz problémákat. Éppen emiatt, aki megnézi a sajószentpéteri szakmunkás, mérnök álláshirdetésekre specializálódott állásportált, láthatja hogy van bőven betöltetlen pozíció a városban. Egy cég például jelenleg is bádogost keres. A szigetelés manapság vált fontossá, hogy a házak hővesztését valamelyest megakadályozza az ember. A szigetelés előnye, hogy a ház nem hűl ki olyan lassan, hanem tartja a hőt télen. Nyáron viszont bent van hűvös így kellemes a hőmérséklet a lakók számára. A szigetelésre több anyag is megfelelő lehet, hungarocell esetleg, vagy bizonyos vastagságú bádoglemezek. A hungarocell hálós szerkezetű és táblánkként helyezik fel és rögzítik jó néhány centiméter vastagon. Természetesen a bádoglemezeket is fel lehet használni erre a célra, de nehezebb őket a megfelelő méretre vágni vagy a megfelelő módon alakítani. Ennek ellenére jó lehet a hőtartó és átengedő képessége. A bádog talán jobb lehet hangszigetelés szempontjából.

Püspökladány

Általános

PüspökladányPüspökladány Hajdú-Bihar megyében található város. Az ókorban már lakott terület volt, az első település a 10-11.században alakulhatott. Első említése 1351-ből való. Ekkoriban még Ladány néven volt ismert és a Bajomi család birtokát jelölhette melyet a váradi püspök számára zálogba adtak. Lakossága nem volt olyan jelentős, ahogy maga a település sem. Bár a Rákócziak is birtokolták, I. Rákóczi György idején épült a református templom és tornyában a fejedelemről elnevezett harang. 1711 után kincstári birtoknak számított. A 19. század elején József nádor kapta meg adományként. Mai névhasználata 1901-től érvényes. A 16-17. század között többször elnéptelenedett majd benépesült. A 17. században a források már mezővárosként említették, de a vásártartási jogot csak 1847-ben kapta meg. 1876-ig Szabolcs vármegyéhez tartozott de ekkor az újonnan létrehozott Hajdúhoz csatolták. 1930-ban a Hajdú vármegyei székhelyet Püspökladányra helyezték. 1950-ben lett Hajdú-Bihar megye része. 1983-ig járási székhely volt a település. Városi rangját 1984-ben kapta meg. Püspökladány városának is megvan a maga mérnök,szakmunkás állásokat hirdető portálja mely a városi portálokhoz hasonlóan épül fel. A főoldalon a város nevét a címer színével festették meg, mellette a megszokott idézet található. Ellátták pozíciókeresővel is melyben az ember a számára érdekes pozíciót kulcsszóként használhatja az ideális állás megtalálásához. De kikeresheti az álom állását a kategóriák között keresve is. Püspökladányhoz Hajdúböszörmény és a megye székhelye, Debrecen esik közel. Debrecen, mint megyeszékhely iskolaváros is így az ott végzett fiatalok a megye bármely városában találhatnak maguknak munkát.